Életmód

2020.02.13. 06:00

Valentin-nap laszt minit. Mi szóltunk.

És ez még csak az este kezdete...

Bár a hét elején már jeleztük, hogy közeledik a Valentin-nap, mindig maradnak, akik az utolsó pillanatban még mindig üres kézzel döbbennek rá: az idő elszaladt. Ezért most segítségül egy laszt minit figyelmeztetés: holnap van a szerelmesek napja, ha kedves az életünk, ne feledkezzünk meg róla.
Viszont változatlanul a mindenki számára hasznos ajándékokat támogatjuk. Akár megosztanátok egymással a zenéteket, akár ki-ki a sajátját hallgatná, jó minőségben: egy hangszóró, fej- vagy fülhallgató szinte minden családban jól jön. Emeljétek a hangzás minőségét, és felejtsétek el a géphangon zümmögő számokat. A Beoplay, JBL, Marshall és más audio cuccok most 10% kedvezménnyel vásárolhatók meg az iCentre-nél, és garantáltan mindenki talál a saját ízléséhez illő kiegészítőt. „Akinek van füle a hallásra, hallja!”

További hírek

2020.02.24. 06:00

Bekukkantanál Darwin könyvtárába?

A biodiverzitás jegyében hozzáférhető a szépség. Forrás: BHL Flickr

Gyönyörű és egyedülálló illusztrációkat tett bárki számára ingyenesen letölthetővé a Biodiversity Heritage Library. Összesen körülbelül 150 000 kép érhető el, az adatbázisba 55 millió oldalnyi irodalomból kerültek fel az állat- és növényvilággal kapcsolatos rajzok, a legrégebbi a 15. századra datálódik. Forrásként Charles Darwin magánkönyvtárát is felhasználták.

A publikussá válás célja, hogy a bolygónk biodiverzitásának megőrzéséhez minél több információhoz lehessen jutni, hiszen a digitális könyvtárak nagy része csak korlátolt felhasználói kör számára elérhető (pl. egyes kutatóintézetek, egyetemek). Persze a tudományos mellett számos más célra is használhatjuk a képeket: akár dekorációs vagy üzleti célra is szabadon letölthetők. Itt érhető el az adatbázis honlapja, Instagramja és Flickr-je.

Forrás: Vice

2020.02.22. 06:00

Hol van a bringasáv, Lego?

Egy német kisvárosban lehet, hogy ilyen az úton biciklizni. Forrás: urbancycling.it

Nem túl meglepő, hogy hollandoknak tűnt fel: a Lego városokban egyre nő az autók mozgástere, miközben a nulla károsanyag kibocsátású kerékpárosoknak nincsenek kijelölt utak, de a gyalogosok járdái is egyre szűkebbek. Ez amúgy a magyar közlekedéspolitika 70-es évektől tükrözött attitűdjéhez hasonló. A hollandok nem voltak restek, egy egyetemi oktató segítségével el is készítették a Legónak a hiányzó terveket, az egyébként dán gyártó azonban visszautasította azokat, mondván, a Lego az egész világon forgalmaz, és a nálunk is használt bordó kerékpársávok sok helyen ismeretlenek.
A kezdeményező holland Marcel Steeman szerint az a gond ezzel, hogy a gyerekek itt kezdik megérteni az épített környezet alapvető jellemzőit, ezért nem ártana, ha a jövőnk számára fenntartható megoldásokkal találkoznának. Mint kiderült azonban, a dán játékot sokáig a Shell szponzorálta, és csak környezetvédők hatására ért véget a megállapodás a két cég között.

Forrás: The Verge

2020.02.20. 06:00

A „holdjáró” futócipők hátránya

Akinek nincs a szekrényében egy ilyen, az nem is futó... Forrás: Men's Journal

Három, rangos folyóiratban megjelent kutatás is vizsgálta, hogy mi történik a futók lábával, ha a Hoka vagy a NIke Vaporfly modelljeihez hasonló, rendkívül párnázott, magastalpú cipőben kocognak. Az alapkérdés abból indult ki, hogy nagyobb utcai versenyeken jellemző kép, hogy a résztvevők ilyen jellegű cipőben futnak, ami annyiban érthető, hogy a párnázott cipőkben a kényelem mellett az elitatléták jelentős energiát spórolnak, és a sebességüket is növelni tudják. A kutatások azonban arra voltak kíváncsiak, hogy vajon amatőr, azaz hobbifutók esetén mi történik a technikával a szuper magas cipőkben.
A kísérletek során arra jutottak, hogy maximalista lábbelikben sokkal erősebb a becsapódás, azaz talajfogásnál jóval nagyobb erők képződnek, illetve hogy a normál lábú sportolók is pronálni kezdenek elrugaszkodásnál – vagyis befelé billen a bokájuk. Emellett azt a következtetést is levonták, hogy ezekben a típusú cipőkben nem érezni a talajt, vagyis az idegrendszer nem kap elég információt arról, hogyan kéne irányítania a mozgást a leérkezés során.

Forrás: New York Times

2020.02.18. 06:00

Szomjazik a kert, segíts rajta!

Vagy az esőnek vagy neked, de locsolni kell

Az időjárás azt hiszi, hogy tavasz van, ennek megfelelően a kertünkben is kibújnak a virágok. Viszont mivel alig havazott és sok eső sem esett, lassan a locsolást is el kell kezdenünk. Remélhetőleg tavasszal azért meglep majd minket néhány zápor, de aki munkában tölti a nap nagy részét, az nem tudhatja, mennyi vizet kapott a kertje, amíg ő távol volt. Amúgy sem árt egy házi időjárás-állomás, de a kert különösen hálás lesz, ha beüzemeljük a Netatmo csapadékmennyiség-mérőjét, így figyelemmel követve, hogy szomjasak-e a növényeink. A csapadékmérő az okostelefonunkra küldi az adatokat, hogy mennyi eső esett, így akár távolról is programozhatjuk a locsolóberendezést (ha van), hogy aznap beinduljon-e. Ha pedig a teljes időjárás-megfigyelő állomást beüzemeljük, akkor szemmel követhetjük a benti és kinti levegő minőségét, páratartalmát, a szélerősséget és persze arról is értesülünk, ha vihar vagy eső közeleg. 

2020.02.16. 06:00

Kevesebb fotó, kisebb ökológiai lábnyom?

A szerverek sem levegőn és napfényen élnek

Könnyű volt sokáig azt gondolni, hogy a digitalizáció elterjedésével csökken a környezetre gyakorolt káros hatásunk. Azonban egyre nyilvánvalóbb, hogy az adatforgalom növekedésével hatalmas erőforrásokat használ okoseszközeihez az emberiség. Egyrészt az elektromosság, amivel töltjük a kütyüket, jellemzően szén- (és atom)erőművekből származik, másrészt a gyártásuk is magas széndioxid-kibocsátással jár. Még 2017-ben publikálta a Nature, hogy az internetforgalom exponenciálisan nő az eszközök és az adatközpontok között, amivel párhuzamosan nő az ökológiai lábnyomunk is. Az adatközpontok, amelyek tárolják és visszaállítják az adatainkat (köztük a fotóinkat), a világ áramfelhasználásának több mint 2%-áért felelősek, és ugyanakkora a karbonemissziójuk, mint a repülésé, ha csak az üzemanyagot nézzük. De hatalmas a széndioxid-lenyomata a mesterséges intelligenciák betanításának és a bitcoinbányászatnak is – utóbbi több energiát használ, mint mondjuk Ausztria vagy Kolumbia.
Azon kívül, hogy nem ártana, ha a legnagyobb techcégek átláthatóvá tennék az energiahasználatukat, egyéni szinten is jó, ha tudatosul: az eszközeink használata is jelentős hatással van a környezetre.

Forrás: The Conversation, The Next Web